Érdekességek a fülről
A Frank-jel
Akiknél mindkét fülcimpán függőleges barázda található, hajlamosabbak a szív- és érrendszeri betegségekre A barázdát dr. Sanders T. Frank orvosról nevezték el, aki 1973-ban írt először róla, és a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázatával hozta kapcsolatba. Ezeket a barázdákat a kedvezőtlen vérkeringés okozza a fülcimpákban, melynek eredményeképpen fellép a ráncosodás. Kutatások szerint, akinél ez a folyamat megmutatkozik a fülcimpákon, nagy eséllyel mehet végbe a koszorúerekben is.
A test egyetlen csontja, melynek mérete nem változik a születésünk után
Az emberi test egyetlen csontja, amely már teljesen ki van fejlődve születéskor és nem növekszik tovább a fülben található kengyelcsont - ez a csont egyben az emberi szervezet legkisebb csontja is - átlagosan 3,5 mm hosszú.
A fülben találhatók a legkisebb izmok (pl. tensor tympani) és csontok (pl. kengyel)
A fülünkkel nem csak hallunk!
A halláson kívül az egyensúlyunk megtartásáért is a fül felel!
Preauricular sinus
Néhány embernek van egy kisebb lyuk a füle felett. 1864-ben fedezték fel, azóta pedig már megállapították, hogy az aprócska lyuk még a magzatok korai fejlődése során jelenhet meg, és örökletes. Neil Shubin evolúcióbiológus szerint ez a lyuk valójában a hal kopoltyújának evolúciós maradéka
Hosszabbodik a fülcimpa az életkorral?
A pubertás után az emberi test, a csontok növekedése megáll, azonban a fülünk, és az orrunk porcos részei több növekednek, ezért az idősebb embereknek nagyobb az orruk és a fülük, mint fiatalabb korukban.
Agyféltekék dominanciája és a mobil használat ☺
A bal agyfélteke dominanciája esetén 70 százalék annak az esélye, hogy a jobb kézzel fogjuk a mobilt, és a jobb fülhöz tartjuk - állítják a detroiti Henry Ford Kórház munkatársai.
Bal agyféltekei dominancia esetén - mely azt jelenti, hogy a beszéd- és nyelvi központ helye az agy baloldalán van - az egyén inkább a jobb kezét használja írásra és a mindennapi teendők elvégzésére. Dr. Michael Seidman és munkatársainak vizsgálata szerint az ilyen résztvevők 70 százaléka jobb fülén használta a mobilt, annak ellenére, hogy a két fül között nem volt hallásbeli különbség. Ezzel szemben a jobb agyfélteke dominanciája inkább a bal fül használatát segíti. Az összefüggés csak akkor áll fenn, amennyiben a két fül között nincs hallásbeli különbség
(Forrás:Házipatika)
A vese és a pattanások
A hagyományos kínai orvoslás szerint a pattanások nem véletlenszerűen jelennek meg az arcunkon, a bőr hibáka megjelenése, valamely szervünk problémáját jelezheti, például ha a vesék túlterheltek vagy nem megfelelően működnek, a fülünkön, illetve annak környékén jelenhetnek meg nagy, fájdalmas pattanások.
Magyar Nobel-dijak a fül működésének kutatásban
Hőgyes Endre vizsgálta a belső fül egyensúlyérzékelő szervét, az egyensúlyozás és a szemmozgások összefüggését, feltárta a két szem összerendezett mozgását biztosító pályarendszert. Munkájának fontos szerepe volt abban, hogy két magyar származású tudós is orvosi Nobel-dijat kapott a belső fül működésének kutatásáért.
1914-ben Bárány Róbert orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a belső fülben található egyensúlyérző szerv, a három félkörös ívjárat működésének leírásáért.
1961-ben Békésy György elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a belső fül, "a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért".
Forrás: https://victofon.hu/hu/hirek/egyeb/magyar-tudosok-a-hallas-szolgalataban-87
Mitől kapunk tengeribetegséget?
Azt talán mindenki tudja, hogy hajón, repülőn, gyorsan kanyarodó autóban egyensúlyszervünk űz velünk csúnya tréfát, de a háttérben álló mechanizmus mégis meglepő. A gyűjtőnéven utazási betegségként emlegetett tünetegyüttes (kinetózis) akkor fordul elő, ha a belső fülben található egyensúlyi érzékszervünk és a szemünk által szolgáltatott információk nincsenek összhangban. Például egy zárt hajókabinban utazva egyensúlyszervünk érzékeli a hullámzást, szemünk azonban nem látja azt, így agyunkba két egymásnak ellentmondó információ jut. Hasonló a helyzet repülőgépen, ha nem látni a horizontot, vagy kanyargós úton haladó autóban, ha nem az ablakon nézünk kifelé, hanem például olvasunk. A teljes látóteret betöltő filmvászon vagy közvetlenül a szemünk elé vetített mozgókép esetében ez fordítva történik, szemünk mozgást érzékel, holott valójában nyugalomban vagyunk. Az eredmény rossz közérzet, émelygés, majd hányás. A háttérben meglepő dolog áll. Az elfogadott hipotézis szerint szervezetünk mérgezés elleni védekező mechanizmusa lép működésbe ilyenkor - tévesen. Az agytörzs egy meghatározott központja felel azért, hogy mérgezés tüneteinek hatására megindítsa a hányást, így távolítva el a mérget a gyomorból. A szem és az egyensúlyérzékelő-szerv egymásnak ellentmondó információit az agy ugyanis úgy értelmezi, hogy hallucinációról van szó, amelyet a leggyakoribb esetben mérgezés okoz, így az agytörzs erre szolgáló központja elindítja a hányás folyamatát. Azonban nem mindenki érintett egyformán a tengeribetegségben. Az emberek nagyjából 33%-a már egészen enyhe mozgás vagy hullámzás hatására rossz közérzetre panaszkodik, erősebb mozgás pedig újabb 33%-nál okoz rosszullétet. A maradék harmad nem hajlamos a tengeribetegségre. Azok, akik súlyos egyensúlyzavarban szervednek, akár egy hosszú tengeri útra is kockázat nélkül vállalkozhatnak, ugyanis ők immunisak a tengeribetegségre, bár könnyen elképzelhető, hogy ez őket nem vigasztalja.
Mennyire jó a füled? Otthoni hangvizsgálat
Hallgasd meg most a felvételt, és kiderül! Percek alatt megtudhatod, milyen a hallásod másokéhoz képest.
Kattints ide:https://femina.hu/terasz/frekvencia_hallasteszt/
Mi köze a fülnek a neandervölgyiek kihalásához?
Állandó fülgyulladás lehetett az egyik oka a neandervölgyi ember kihalásának - vélik az amerikai kutatók, akik rekonstruálták a neandervölgyi ember fülkürtjét.
"Túlzottnak hangzik, de amikor először rekonstruáltuk a neandervölgyiek Eustach-kürtjeit, felfedeztük, hogy nagyon hasonlítanak a mai gyermekek fülkürtjeire. A középfülgyulladás a gyerekeknél szinte mindenütt jelen van, mivel a gyermeki fülkürtök lapos szöge hajlamos visszatartani a középfülgyulladását okozó Otitis media baktériumot, a neandervölgyieknél ugyanilyen lapos a fülkürtök szöge." - idézte az egyetem közleménye Samuel Márquez adjunktust, a kutatás társszerzőjét.
Szerencsések a nagy fülcimpák?
Kiderült, hogy a nagy fülek vastag és nagy füllebenyekkel - legalábbis a kínaiak szeri t - kedvező jelek . Azokról az emberekről, akik rendelkeznek velük, nagyon szerencsések az életben. Valószínűleg boldog gyermekkoruk lesz, és sikeres felnőttekké válnak. ... Ezért nézi sok kínai valakinek az orrát és a fülét, hogy lássa, szerencsés-e.
feltöltés alatt....