Érdekességek a fülről
A Frank-jel
Akiknél mindkét fülcimpán függőleges barázda található, hajlamosabbak a szív- és érrendszeri betegségekre A barázdát dr. Sanders T. Frank orvosról nevezték el, aki 1973-ban írt először róla, és a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázatával hozta kapcsolatba. Ezeket a barázdákat a kedvezőtlen vérkeringés okozza a fülcimpákban, melynek eredményeképpen fellép a ráncosodás. Kutatások szerint, akinél ez a folyamat megmutatkozik a fülcimpákon, nagy eséllyel mehet végbe a koszorúerekben is.
A test egyetlen csontja, melynek mérete nem változik a születésünk után
Az emberi test egyetlen csontja, amely már teljesen ki van fejlődve születéskor és nem növekszik tovább a fülben található kengyelcsont - ez a csont egyben az emberi szervezet legkisebb csontja is - átlagosan 3,5 mm hosszú.
A fülben találhatók a legkisebb izmok (pl. tensor tympani) és csontok (pl. kengyel)
A fülünkkel nem csak hallunk!
A halláson kívül az egyensúlyunk megtartásáért is a fül felel!
Preauricular sinus
Néhány embernek van egy kisebb lyuk a füle felett. 1864-ben fedezték fel, azóta pedig már megállapították, hogy az aprócska lyuk még a magzatok korai fejlődése során jelenhet meg, és örökletes. Neil Shubin evolúcióbiológus szerint ez a lyuk valójában a hal kopoltyújának evolúciós maradéka
Hosszabbodik a fülcimpa az életkorral?
A pubertás után az emberi test, a csontok növekedése megáll, azonban a fülünk, és az orrunk porcos részei több növekednek, ezért az idősebb embereknek nagyobb az orruk és a fülük, mint fiatalabb korukban.
Agyféltekék dominanciája és a mobil használat ☺
A bal agyfélteke dominanciája esetén 70 százalék annak az esélye, hogy a jobb kézzel fogjuk a mobilt, és a jobb fülhöz tartjuk - állítják a detroiti Henry Ford Kórház munkatársai.
Bal agyféltekei dominancia esetén - mely azt jelenti, hogy a beszéd- és nyelvi központ helye az agy baloldalán van - az egyén inkább a jobb kezét használja írásra és a mindennapi teendők elvégzésére. Dr. Michael Seidman és munkatársainak vizsgálata szerint az ilyen résztvevők 70 százaléka jobb fülén használta a mobilt, annak ellenére, hogy a két fül között nem volt hallásbeli különbség. Ezzel szemben a jobb agyfélteke dominanciája inkább a bal fül használatát segíti. Az összefüggés csak akkor áll fenn, amennyiben a két fül között nincs hallásbeli különbség
(Forrás:Házipatika)
A vese és a pattanások
A hagyományos kínai orvoslás szerint a pattanások nem véletlenszerűen jelennek meg az arcunkon, a bőr hibáka megjelenése, valamely szervünk problémáját jelezheti, például ha a vesék túlterheltek vagy nem megfelelően működnek, a fülünkön, illetve annak környékén jelenhetnek meg nagy, fájdalmas pattanások.
Magyar Nobel-dijak a fül működésének kutatásban
Hőgyes Endre vizsgálta a belső fül egyensúlyérzékelő szervét, az egyensúlyozás és a szemmozgások összefüggését, feltárta a két szem összerendezett mozgását biztosító pályarendszert. Munkájának fontos szerepe volt abban, hogy két magyar származású tudós is orvosi Nobel-dijat kapott a belső fül működésének kutatásáért.
1914-ben Bárány Róbert orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a belső fülben található egyensúlyérző szerv, a három félkörös ívjárat működésének leírásáért.
1961-ben Békésy György elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a belső fül, "a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért".
Forrás: https://victofon.hu/hu/hirek/egyeb/magyar-tudosok-a-hallas-szolgalataban-87
Mitől kapunk tengeribetegséget?
Azt talán mindenki tudja, hogy hajón, repülőn, gyorsan kanyarodó autóban egyensúlyszervünk űz velünk csúnya tréfát, de a háttérben álló mechanizmus mégis meglepő. A gyűjtőnéven utazási betegségként emlegetett tünetegyüttes (kinetózis) akkor fordul elő, ha a belső fülben található egyensúlyi érzékszervünk és a szemünk által szolgáltatott információk nincsenek összhangban. Például egy zárt hajókabinban utazva egyensúlyszervünk érzékeli a hullámzást, szemünk azonban nem látja azt, így agyunkba két egymásnak ellentmondó információ jut. Hasonló a helyzet repülőgépen, ha nem látni a horizontot, vagy kanyargós úton haladó autóban, ha nem az ablakon nézünk kifelé, hanem például olvasunk. A teljes látóteret betöltő filmvászon vagy közvetlenül a szemünk elé vetített mozgókép esetében ez fordítva történik, szemünk mozgást érzékel, holott valójában nyugalomban vagyunk. Az eredmény rossz közérzet, émelygés, majd hányás. A háttérben meglepő dolog áll. Az elfogadott hipotézis szerint szervezetünk mérgezés elleni védekező mechanizmusa lép működésbe ilyenkor - tévesen. Az agytörzs egy meghatározott központja felel azért, hogy mérgezés tüneteinek hatására megindítsa a hányást, így távolítva el a mérget a gyomorból. A szem és az egyensúlyérzékelő-szerv egymásnak ellentmondó információit az agy ugyanis úgy értelmezi, hogy hallucinációról van szó, amelyet a leggyakoribb esetben mérgezés okoz, így az agytörzs erre szolgáló központja elindítja a hányás folyamatát. Azonban nem mindenki érintett egyformán a tengeribetegségben. Az emberek nagyjából 33%-a már egészen enyhe mozgás vagy hullámzás hatására rossz közérzetre panaszkodik, erősebb mozgás pedig újabb 33%-nál okoz rosszullétet. A maradék harmad nem hajlamos a tengeribetegségre. Azok, akik súlyos egyensúlyzavarban szervednek, akár egy hosszú tengeri útra is kockázat nélkül vállalkozhatnak, ugyanis ők immunisak a tengeribetegségre, bár könnyen elképzelhető, hogy ez őket nem vigasztalja.
Mennyire jó a füled? Otthoni hangvizsgálat
Hallgasd meg most a felvételt, és kiderül! Percek alatt megtudhatod, milyen a hallásod másokéhoz képest.
Kattints ide:https://femina.hu/terasz/frekvencia_hallasteszt/
Mi köze a fülnek a neandervölgyiek kihalásához?
Állandó fülgyulladás lehetett az egyik oka a neandervölgyi ember kihalásának - vélik az amerikai kutatók, akik rekonstruálták a neandervölgyi ember fülkürtjét.
"Túlzottnak hangzik, de amikor először rekonstruáltuk a neandervölgyiek Eustach-kürtjeit, felfedeztük, hogy nagyon hasonlítanak a mai gyermekek fülkürtjeire. A középfülgyulladás a gyerekeknél szinte mindenütt jelen van, mivel a gyermeki fülkürtök lapos szöge hajlamos visszatartani a középfülgyulladását okozó Otitis media baktériumot, a neandervölgyieknél ugyanilyen lapos a fülkürtök szöge." - idézte az egyetem közleménye Samuel Márquez adjunktust, a kutatás társszerzőjét.
Szerencsések a nagy fülcimpák?
Kiderült, hogy a nagy fülek vastag és nagy füllebenyekkel - legalábbis a kínaiak szeri t - kedvező jelek . Azokról az emberekről, akik rendelkeznek velük, nagyon szerencsések az életben. Valószínűleg boldog gyermekkoruk lesz, és sikeres felnőttekké válnak. ... Ezért nézi sok kínai valakinek az orrát és a fülét, hogy lássa, szerencsés-e.
A fül, ami zenél – saját magának!
Tudtad, hogy a fül nem csak hallgat, hanem hangot is adhat ki? A belső fülben található szőrsejtek (ezek érzékelik a hangokat) néha válaszként apró hangrezgéseket bocsátanak ki. Olyan, mintha a fül visszacsengene egy halk "válasszal" arra, amit hallott. Ezt nevezik otoakusztikus emissziónak, és teljesen természetes jelenség.
Ez a jelenség olyan finom, hogy csak speciális mikrofonokkal lehet kimutatni – például amikor újszülöttek hallását vizsgálják. Igen, már a picik is "dalolnak" a saját fülükkel, csak nem halljuk.
Egyedi, mint az ujjlenyomat
A fülkagyló formája annyira egyedi, hogy akár azonosításra is alkalmas lehet. A fül redőzete, mérete és ívei egyénenként eltérnek – nincs két teljesen egyforma. Egyes reptereken már olyan biometrikus rendszereket is teszteltek, amelyek a fül formája alapján azonosítják az utasokat.
Öntisztuló hallójárat
A fülnek megvan a saját tisztulási folyamata. A hallójárat hámsejtjei lassan, de folyamatosan kifelé mozognak, ezzel segítve a fülzsír és az apró szennyeződések eltávolítását. Ezért nem ajánlott mélyre benyúlni fültisztító pálcikával, mert ezzel megzavarhatjuk ezt a természetes folyamatot.
A fülizmok és a mozgó fülkagyló
Az emberek többsége nem tudja mozgatni a fülét, de egyeseknél a fülkagyló izmai még működnek. Ezek az apró izmok az evolúció során visszafejlődtek, de bizonyos emberek még mindig képesek finoman mozgatni a fülüket – például megemelni vagy megrezzenni vele.
Már az anyaméhben is hallunk
A magzat körülbelül a 20. terhességi héttől kezdve érzékeli a hangokat. Először az édesanyja szívverése, majd a külvilág hangjai ismerőssé válnak számára. Ez a korai hangélmény segíti a születés utáni tájékozódást és a kötődést.
Gyorsabban hallunk, mint látunk
Az agy gyorsabban dolgozza fel a hangokat, mint a látott képeket. Egy hang körülbelül 0,05 másodperc alatt jut el az agyig, míg egy vizuális inger feldolgozása átlagosan 0,2 másodpercig tart. Ez az oka annak, hogy gyakran előbb reagálunk egy hangra, mint ahogy látjuk, mi történik.
Mágneses stimuláció a fülön
A fül meghatározott pontjaira helyezett apró mágnesek enyhe, folyamatos ingert biztosítanak a bőrön keresztül. Ezeket az apró, bőrre rögzíthető mágneseket gyakran használják az aurikuloterápiában a stressz csökkentésére, az alvás támogatására vagy akár a dohányzásról való leszokás elősegítésére is.
A módszer előnye, hogy nem jár tűszúrással, és a mágnesek néhány napig a fülön maradhatnak, így tartós, kíméletes stimulációt biztosítanak. A legismertebb pontok közé tartozik a Shen Men, a nyugtatópont, valamint a hipotalamusz környéke.
A mágneses fülstimulációt krízishelyzetekben is alkalmazzák, mivel gyorsan, fájdalommentesen és verbális kommunikáció nélkül is képes enyhülést nyújtani. Ennek egyik különösen figyelemre méltó példája a NADA protokoll amelyet kritikus katasztrófák idején alkalmaztak a polgárok megsegítésére, például New Yorkban a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, New Orleansban a Katrina hurrikán után, a connecticuti Sandy Hook közösségben az általános iskolai lövöldözések után, és az Egyesült Királyságban a londoni Grenfell-torony tűzvészének túlélőinek segítésére